Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Látnivalók képes leírás - Visegrád város információs oldala.tlap.hu
részletek »

Látnivalók - Visegrád város információs oldala.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: visegrad.tlap.hu » Látnivalók
Keresés
Találatok száma - 10 db
Fellegvár

Fellegvár

A kettős várrendszert 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária Bizáncból magával hozott ékszereinek árából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt. A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, korszerűsítette. Az 1251-re elkészült várban az öregtorony a támadásnak legjobban kitett északkeleti oldalra épült. Az ötszög alaprajzú, kelet felé ék alakú, tömör épületnek fontos szerepe volt a vár védelmében. A kutatások szerint a torony második emeletén lehetett az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt várkápolna. A fellegvár a Nyulak-szigeti domonkos apácáknak, köztük Margit királyleánynak készült menedékvárként, ezért a tornyokon kívül egy lakópalotát is építettek, ennek a falmaradványait is feltárták a régészek.

Görgey-ház

Görgey-ház

A Fő utca 5. számú házban töltötte utolsó évtizedeit önkéntes száműzetésben, a szabadságharc legendás tábornoka, Görgey Artúr. A ház eredetileg testvérének háza volt, aki befogadta a Klagenfurti száműzetést követően. Visegrádi visszavonultságában idejét filozófiai és más tárgyú művek tanulmányozásába fektette, angol nyelven. (Görgey 70 évesen tanult meg angolul.) Mégis legnagyobb örömét a kertészkedésben lelte. Testvérének szentgyörgypusztai birtokán, barátai által csak 'Bulgáriának' nevezett virágzó kertészetet alakított ki. A megítélése körüli viták már életében elkezdődtek, ugyanis sokan Kossuth vádjával egyetértve, árulónak tartották. Ezek az emberek sokszor szerveztek tüntetést háza elé és megdobálták azt, megkeserítve az agg tábornok életét, aki 1916-ig élt. Az utolsó éveiben gyakran betegeskedő agg hadvezér 98 éves korában, 1916. május 21-én, Budavár bevételének napján hunyta le örökre szemét.

IV. Béla szobra

IV. Béla szobra

A Városkapunál, a Vizibástyára vezető feljáró mellett áll IV.Béla király szobra, aki feleségével, Laszkarisz Mária királynéval a tatárdúlás után felépítette a 328 m magas domb tetején a jól védhető Fellegvárat. Ennek állít emléket a szobor, amelynek korlátján az Anjouk, Zsigmond, és a Hunyadiak címere található.

Királyi Palota

Királyi Palota

A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.

Mátyás Király Múzeum

Mátyás Király Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának fő feladata Visegrád régészeti és történeti emlékeinek feltárása, gyűjtése, gondozása és bemutatása. A település számos műemléke közül a múzeum kezelésében a királyi palota, az alsóvár (Salamon-torony) és a jelenleg nem látogatható, XI. századi esperesi templom van, de a többi műemlék és régészeti lelőhely szakmai felügyeletét, feltárását is ellátja, illetve bemutatásukban közreműködik. A múzeum kiállításai a Salamon-torony és a királyi palota helyreállított termeiben láthatóak. Gyűjteményei közül a legjelentősebbek a régészeti gyűjtemény és a kőtár, de rendelkezik a település XVIII-XIX. századi emlékeit őrző helytörténeti gyűjteménnyel és jelentős fotó-, rajz- és szöveganyagot kezelő adattárral is. A múzeum kiemelt kutatási irányai a római limes és a későközép anyagi kultúrájának, építészetének kutatása. E témákban a visegrádi munkák mellett számos más magyarországi és külföldi vállalkozásban is részt vesz.

Salamon-torony

Salamon-torony

Az Alsó-vár lakótornyát helytelenül nevezik Salamon-toronynak. A trónról lemondott majd ismét trónra törő Salamont 1082-ben záratta egy visegrádi toronyba I. László király, míg a ma látható torony másfél évszázaddal később, 1250 körül épül. Érdekességek: Hol raboskodott akkor Salamon? Az elmúlt évtized ásatási eredményei adtak pontos magyarázatot a fogság helyére vonatkozóan. Az Alsóvártól északra fekvő Sibrik-domb tetején ugyanis feltárták azt a XI. századi épületet, ahová a trónjától megfosztott Salamont bezárták.

Sibrik-domb

Sibrik-domb

Visegrád környékén a Pannonia provinciát védő limes számos maradványára bukkanhatunk. Ezek közül a legjelentősebbek a római tábor maradványai, amelyek a 176 m magas Sibrik dombon láthatók. Az erődítményt a 320-as években I. Konstantin alatt építették. Alaprajza deltoid volt, és tornyok védték. A népvándorlás kori pusztulás után, maradványai felhasználásával Szent István ispánsági központot hozott itt létre, ami mellett építették 1009 előtt a város első templomát. Ennek helyén Salamon nagyobb főesperesi templomot építetett. A tatárjárásig ez volt a város központja, akkor azonban elpusztult. A domb történeti jelentőségét és emlékeit az 1970-es évek elején Szőke Mátyás vezetésével tárták fel a régészek.

Viktorin emlékmű

Viktorin emlékmű

A Fellegvár alatt épült emlékművet 1969-ben állították Viktorin József (1822-1876) szlovák származású visegrádi papnak. Az ő nevéhez fűződik a fellegvári romok feltárásának kezdeményezése és a Várhegy oldalában sétaút létesítése (mai Viktorin sétány).

Visegrád és környéke

Visegrád és környéke

A környéke.hu egy országos lefedettséggel rendelkező információs rendszer, melynek segítségével megtervezhető egy színvonalas hazai nyaralás, kirándulás, hosszú-hétvége. A rendszer tartalmát teljes mértékben a rendszer használói alakítják (természetesen némi moderálással). A mindenki által szerkesztett tartalomból útitervek készíthetők, illetve mások által készített útitervek kereshetők, kinyomtathatók.

Hirdetés
Zsitvay-kilátó

Zsitvay-kilátó

A Zsitvay-kilátót 1933-ban építették a 378 méter magas Nagyvillám tetejére. 2005-ben műemlékké nyilvánították. Nevét Zsitvay Tiborról kapta, aki a múlt század egyik kiemelkedő személyisége (Igazságügyi Miniszter, Magyar Turista Szövetség Elnöke, stb.). A kilátó és a Nagyvillám térsége a kiránduló és turista élet egyik fontos központja. Tiszta időben a fővárost és 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisig és Zsámbéki-medencéig. A Dunakanyar akár felhős időben is szabad szemmel látható. A jól azonosítható látnivalók irányát a kilátószinten ábrák és feliratok jelzik.

Tuti menü